Az ásványgyapot az új azbeszt?
Az EU Today 2021. július 7-i közleménye nyomán
Az ausztrál biztosítók az ásványgyapotot az azbeszttel azonos kategóriába sorolják. Ezek között a mesterséges ásványi szálak azon csoportját is, amely az ásványgyapotot, kőzetgyapotot, üvegszálat, kerámiaszálat és szuperfinom szálakat foglalja magába. Ez kérdéseket vet fel az építőiparban használt kőzetgyapot és ásványgyapot hőszigetelő anyagok kapcsán is.
Itt van az ideje, hogy az ásványgyapot-ipart uniós szinten szigorúbb szabályozás alá vonjuk? kérdezi Garry Cartwright az EU Today szerkesztője.
Az ásványgyapot az azbeszt helyettesítésére jelent meg, amikor az azbeszt felhasználását, kereskedelmét 1997-ben több európai országban egészségügyi okokból betiltották. Végleges uniós tiltásra 2004-ben került sor. Az azbesztipar összeomlásakor azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHA) és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az ásványgyapotot is rákkeltőnek, és az emberre veszélyesnek minősítette. Az ásványgyapot-ipar helyesen úgy reagált erre a helyzetre, hogy megváltoztatta termékeinek összetételét, amelyet ezután további vizsgálatoknak vetettek alá. Hazai szakmai szervezetek is megerősítik, hogy 2002-ben az ásványgyapotot új összetételében már nem minősítették rákkeltő anyagnak.
De ezzel nem szűntek meg a kérdőjelek. Elsősorban azért, mert a 2002-es vizsgálat csak a szálakra vonatkozott (köszönhetően annak, hogy az azbeszt esetében ez volt a kritikus), és nem vizsgálta azt a – gyakran fenol és formaldehid alapú- kötőanyagot, ami az egyes szigetelő lapokat egybetartja. 2017-ben Wohlleben, Waindok, Daumann, Werle, Drum és Egenolf a tényleges anyagokat vizsgálta, úgy, ahogy felhasználásra kerülnek. A tanulmány[1] kimutatta, hogy a korszerű, módosított összetételű kőzetgyapot átlagos összetétele különbözik a régi bioperszisztens változattól, de a vártnál kisebb mértékben. A mintákat Németországból, Finnországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Oroszországból és Kínából vették, valamint kontrollként egy 1995 előtti kőzetgyapotot. Megállapították, hogy a vizsgált anyagok közül több is a határértékeken vagy az alatt volt. A kötőanyag tartalmú minták vizsgálata szerint megkérdőjelezhető a 2002-es visszaminősítés.
Két éve az Európai Parlamentben tartott kerekasztal beszélgetés után Aurel Laurenţiu Plosceanu, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja és a „Munkavégzés veszélyes anyagokkal” jelentéstevője elmondta: „Többet kell tenni annak érdekében, hogy minél több emberben tudatosuljanak az ásványgyapot potenciális veszélyei. Ez az anyag valós kockázatot rejt magában, és az azbeszthez hasonlóan az embereket is fel kell világosítani a lehetséges kockázatokról.”[2] Plosceanu, aki egyben a Román Építőipari Vállalkozók Szövetségének elnöke is, azt mondta: „Ezért kell most cselekednünk. Jobb felszerelésre van szükségünk az építőipari munkások számára, és jobb címkézésre, hogy a lehetséges veszélyeket mind a munkások, mind a lakosok számára világossá tegyük.”[3]
Dr. Marjolein Drent, a Maastrichti Egyetem Egészségügyi, Orvosi és Élettudományi Karának (FHML) Farmakológiai és Toxikológiai Tanszékének professzora kijelentette: „Az üveggyapot és a kőzetgyapot szálainak hatása az azbesztéhez hasonlítható. A múltban nem tudtuk, hogy az azbeszt nagyon veszélyes. Az üveggyapot és a kőzetgyapot rostjainak hatásait csak most ismerjük, ezért óvatosan kell vele bánnunk”.[4]
2020-ban a dán munkaügyi miniszter, Peter Hummelgaard bejelentette, hogy sikerült megoldást találni az ásványi szálas anyagok bontásának és beépítésének szabályozására. „Fontos volt számomra, hogy tisztázzuk az ásványgyapottal kapcsolatos kihívásokat, és ez egy hosszú folyamat volt.”[5] A dán kormányhatározat kimondta, hogy lesznek olyan követelmények, amelyek szerint a vállalatoknak lehetőség szerint nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes anyagokkal kell helyettesíteniük az ásványgyapotot, majd hatékony képzést és oktatást kell biztosítani az ásványgyapot összeszerelésével és bontásával kapcsolatban. Ez a kormányhatározat a „régi” és az „új” ásványgyapotra egyaránt vonatkozik.
Egy iparági bennfentes az EU Political Reportnak nyilatkozva elmondta: „Ez aggodalomra ad okot az ásványgyapot-ipar számára. Bizonyos szempontból Dánia az iparág hazája, mivel az egyik legnagyobb szereplő székhelye ott található. Ha Dánia megteszi ezt a lépést, akkor mire számíthatunk más európai országoktól?”[6]
Gary Cartwright[7] szerint egyértelmű és sürgős szükség van a termékek újbóli tesztelésére, abban a formában, ahogy azokat felhasználják. A hiányosságokkal foglalkozni kell, akár uniós jogszabály formájában is.
[1] Wendel Wohlleben, Composition, Respirable Fraction and Dissolution Rate of 24 Stone Wool MMVF with their Binder, https://www.researchgate.net/publication/318968866_Composition_Respirable_Fraction_and_Dissolution_Rate_of_24_Stone_Wool_MMVF_with_their_Binder
[2] James Wilson, European Parliament debate calls for action on possible mineral wool health risks, https://www.eupoliticalreport.eu/european-parliament-debate-calls-for-action-on-possible-mineral-wool-health-risks/
[3] Uo.
[4] European Week for Safety and Health at Work: focus on management of dangerous substances, https://brussels-express.eu/european-week-for-safety-and-health-at-work-focus-on-management-of-dangerous-substances/
[5] James Wilson, Denmark gets tough on mineral wool health risks, https://www.eupoliticalreport.eu/denmark-gets-tough-on-mineral-wool-health-risks/
[6] Uo.
[7] Gary Cartwright, Is it time to legislate the Mineral Wool
industry more tightly at EU level?, https://eutoday.net/assets/news/Mineral-wool-safety-27-June-2018.pdf
