Közel sem nulla
A cikk az HVG Lakásépítés, felújítás Trend rovatában jelent meg 2021. április 8-án.
Szerző: Rajki Diána
Az év elején kellett volna bevezetni az új lakóépületeket érintő energiafelhasználás jelentős csökkentésére vonatkozó előírást, de a határidőt kitolták. Változott a megújulók 25%-os részesedésére vonatkozó szabály is.
A közösségi épületekre vonatkozó közel zéró szén-dioxid-kibocsátás – vagy a köznyelvi használat szerint a közel nulla energiafelhasználás – modellje immár 2019. január 1-jétől érvényes, és úgy volt, hogy a rendelet 2021. január 1-jétől a magántulajdonú épületekre is vonatkozni fog. Ezt több mint öt éve lehetett tudni, így volt idő a felkészülésre, de tavaly december végén hirtelen mégis haladékot kaptak a beruházások – először fél, majd másfél évet. A határidő-módosítások a szabálykövetők körében feltehetőleg jogos méltatlankodást okozhattak.
A közel nulla energiafogyasztási szint lényege, hogy az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztás nem haladja meg 100 kWh-t (vagyis 100 kWh/m2/évnél több nem lehet). Ez a nevével ellentétben nem jelent ugyan közel nulla energiafelhasználást, de az átlagos besorolásúnak számító FF osztályba tartozó épület éves fajlagos primer energiafogyasztásához képest – ami 201 és 250 kWh/m2/év közé tehető – mégis komoly csökkenésnek számít. Jelentős lesz tehát a különbség egy új építésű, úgymond közel nulla energiafelhasználású és egy felújításra szoruló, átlagos lakás energiafelhasználása között.
A most halasztott szabályozásnak van még egy, szakmai körökben sem egységesen megítélt, fontos része. Egy új épület csak akkor kaphatja meg a közel nulla energiaszinthez tartozó BB minősítést, ha az energiafogyasztásának legalább a 25 százaléka megújuló energiaforrásból származik. A decemberi módosítás ebben is hozott változást. „Ha a megújuló energia kötelező részarányának a teljesítése nem lehetséges vagy nem gazdaságos, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény a megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető” – magyarázta a jelenlegi szabályokat Kruchina Sándor, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének elnökségi tagja.
„Ez azt jelenti, hogy lakó- és szállás jellegű épületek esetében az összesített energetikai jellemző (világítási energiaigény nélkül} nem haladhatja meg a 76 kWh/m2/év értéket. Iroda és legfeljebb 1000 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget magukba foglaló kereskedelmi épületek esetében (világítási energiaigényt is beleértve) ez 68 kWh/m2/év. Oktatási, valamint előadótermet vagy kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületeknél (ugyancsak a világítással együtt) 65 kWh/m2/év a határ. Hűtés alkalmazása esetén mindhárom érték 10 kWh/m2/évvel növelhető” – részletezte a szakember.
A megfelelő energetikai jellemzők elérése bármilyen épület esetén komplex tervezői gondolkodást és felelős megrendelői magatartást igényel A beruházás hatékonysága csak az alapvető épületszerkezetek és az épület energiahasználatának átgondolt kialakítása vagy felújítása után lehetséges. Kruchina Sándor szerint a homlokzati hőszigetelések vastagodása például nem elkerülhető, a lakosság széles rétegei számára elérhető árú grafitos polisztirolból a homlokzatra a szokásos 10-12 helyett 15-18 centiméteres vastagságot javasolnak a szakmai szervezetek.
A fosszilis energiahordozók részarányának csökkentése és az energiafüggőség okán sem nehéz egyetérteni azzal a céllal, hogy az otthonok minél inkább megújuló energiát használjanak. Az EU megújulókra vonatkozó 2009-es irányelve alapján Magyarország 2020-ra azt vállalta, hogy a bruttó energiatermelésének 14,7 százalékát fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték már akkor is az egyik legalacsonyabb volt a tagállamok között.
A KSH adatai szerint a megújuló energiaforrásokból és hulladékból történő villamosenergiatermelés aránya az összes felhasznált villamosenergiából 2000-ben 0,7, 2009-ben 7, 2018-ban 8,1 százalék volt. Miközben tehát a megújuló energiaforrások térhódításának tendenciája a KSH számai alapján az utóbbi tíz évben megtorpanni látszik, az energiamegtakarítást célzó beruházásokhoz szükséges anyagokat – például hőszigetelő rendszereket, nyílászárókat – kínáló cégek növekvő lakossági érdeklődést érzékelnek.
Mindössze másfél éve került a piacra a magyar tulajdonú Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. saját fejlesztéseként a Generon napelemes tetőcserép, amelynek megállíthatatlan felfutásáról számoltak be, és amely kiváló választás lehet a bűvös 25% teljesítéséhez. A cég adatai alapján a bevezetés óta több mint száz otthon és középület energiaellátását szolgáltatja már a Generon rendszere, ami összesen több mint 35 ezer beépített modult jelent. Terveik szerint ez a szám 2021-ben elérheti a 100 ezret, így az év során megközelítőleg további 250 épület tetején virít majd napelemes tetőcserép. „Egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható megoldások iránt. A Generon gyártásához ezért külön egység épül, ahol az alkalmazott technológia és gyártósor a világon egyedülálló lesz” – számolt be a cég terveiről Tóth Szabolcs, a Terrán marketingigazgatója.
Hasonló trendre mutatott rá Csókay György, a Vaillant Saunier Duval Kft. igazgatója. Tapasztalatai szerint a megújuló energiaforrásokat felhasználó berendezések – hőszivattyúk, napelemek – iránti érdeklődés a lakosság egyre jobban érezhető környezettudatos szemléletmódjának is köszönhető. A megrendelőknek a képzett szakemberek hiánya okoz majd fejtörést.
Szerencsés lenne, ha a szakma által is régen várt, a felújítások támogatását ösztönző rendszer eredménye ugyancsak minél több energetikai felújítás lenne, annak ellenére, hogy a szigorodó szabályozás a felújításokra általában nem vonatkozik. Korszerűsítés esetén ugyanis mindössze annyi az előírás, hogy ha a felújítás az épület határoló felületeinek 25%-át érinti, akkor annak mindenképpen energiamegtakarító célúnak kell lennie.
Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója szerint a nemzetközi értékelések javaslata, hogy a jelenlegi 1%-os felújítási arány 3%-ra növekedjen, ami az eddigi 4-0 ezer helyett 120 ezer lakás mélyfelújítását jelentené évente. Hazai szakszövetségek már eddig is évi 100 ezer lakás felújítását tartotték volna szükségesnek, de a mélyfelújítások száma az elmúlt 10 évben tartósan 1% alatt maradt.
A felújítások elmaradásának hatása látható a lakosság energiára fordított kiadásain is. Az Eurostat adatai alapján a magyar háztartások egy főre jutó energiafogyasztásának mértéke az elmúlt tíz évben alig változott: az alacsonyabb magyar jövedelmi viszonyok ellenére ma is 12%-kal magasabb az uniós átlagnál
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020 novemberében a lakosság körében végzett reprezentatív felmérése szerint az otthonok mintegy 57%-án végeztek az utóbbi öt évben valamiféle energiahatékonysági felújítást. Ezek eredménye azonban megkérdőjelezhető, mivel kiviteli és energetikai tervek nélküli, döntően részleges felújítások domináltak, és az ezek hatására elérhető energiamegtakarítás nem jelentős.
A felmérésből az is kiderült, hogy a következő öt évben 1,4 millió lakástulajdonos tervez valamilyen energetikai beruházást, nagyjából 3000 milliárd forint értékben. Miközben továbbra is jellemző a szakemberhiány, jó lenne, ha a folyamatosan változó szabályok nem a kaotikus helyzet fokozódásához vezetnének, és a jelentős felújítási kedv ellenére nem a csekély energiamegtakarítást eredményező felújításoknak kedveznének.