Ha füstölhet – A füst ölhet!

Természetesnek vesszük, hogy tűzvédelmi szempontból egy nem éghető besorolású anyag nagyobb biztonságot ad, mint egy éghető. De a kérdés korántsem olyan egyszerű, mint ahogy látszik, ráadásul az éghető anyagok között is jelentős különbség lehet.

Tűzesetek során a legnagyobb veszélyt nem a megégés, hanem a füstmérgezés jelenti. Minden égés során ugyanis gázok szabadulnak fel. Ezek között a szén-monoxid (CO) a legveszélyesebb, ami akkor keletkezik, amikor a tökéletes égéshez nem áll rendelkezésre elegendő oxigén (a gyakorlati életben a legtöbb égési folyamat ilyen). Minden kémiai szenet tartalmazó anyag égése során keletkezik szén-monoxid, így a műanyagok, ezen belül az expandált polisztirolhab (EPS) hőszigetelő anyagok esetében is. A fejlődő szén-monoxid mennyisége viszont meglepően alacsony, ami annak köszönhető, hogy ezek a termékek 98%-ban levegőt tartalmaznak, és az anyagnak csupán a 2%-a szilárd váz.

Mintanyag	Égésgáz összetevők	Koncentráció, ppm *
EPS	szén-monoxid    aromás anyagok	1000 60
fenyőfélék	szén-monoxid    aromás anyagok	15 000 300
faforgács lemez	szén-monoxid    aromás anyagok	6 900 1 000
parfa	szén-monoxid    aromás anyagok	29 000 1 000

Látható, hogy az égésgázok szempontjából az EPS kevésbé ártalmas, mint például a fa. Ráadásul a tűz többnyire beltérből, a lakásokból indul el, ahol bőven találunk faanyagot.

De mi az igazság más hőszigetelő anyagok tekintetében, melyek nem éghető besorolásúak?

A cseh Tűzvédelmi Műszaki Intézet vizsgálatnak vetette alá két, gyakran alkalmazott hőszigetelő terméket: homlokzati hőszigetelő EPS terméket és ásványi szálas (MW) anyagot. A 01-TZH–2020 számú vizsgálati jelentés eredménye meglepő: a nem éghető besorolású ásványi szálas anyag sokkal nagyobb kockázatot jelent. A gázkroatográfiás vizsgálatok szerint az egyes termékek égése, illetve az izzása során (a nem éghető anyagok gyakran izzással reagálnak a tűzre) fejlődő gázok összetétele, és ezzel a mérgező hatása (toxicitása) jelentősen eltért. Az összefoglaló eredmények a következők:

A táblázat magyarázatra szorul

minta	CIT4min	CIT8min	FED30min	LC50total
EPS homlokzati hőszigetelő lemez	0,029 ± 0,009	0,042 ± 0,013	0,037 ± 0,011	142,068 ± 42,620
Ásványi szálas homlokzati hőszigetelő lemez	0,181 ± 0,054	0,216 ± 0,065	0,197 ± 0,059	11,015 ± 3,304

A 4, illetve 8 perces vizsgálat során az ásványi szálas minta füstgázának toxicitási indexe 5-6-szorosa volt az EPS-termékből fejlődőhöz képest (vagyis ennyivel bizonyult mérgezőbbnek), és az ásványi anyagból fejlődő füstgáz egy nagyságrenddel kisebb koncentráció esetén már halálos. Nem feltétlenül az a veszélyes tehát, ha nagy füstöt látunk (ami tulajdonképpen csak elszenesedett részecskékből áll), a láthatatlan füst nagyobb kockázatot rejthet.

Van azonban más vizsgálat is, ami hasonló eredményt hozott.

A Swedish National Testing and Research Institute tűzvizsgálati laboratóriumában számos építőanyagot vizsgáltak meg nyolcféle toxikus gázra a szén-monoxidtól a sósavon keresztül a hidrogén-cianidig.

Az eredmények szerint:

·         az EPS termékek CIT értéke 0 és 0,04 között változott (ez összhangban van a cseh vizsgálatok eredményeivel).

·         A természetes építőanyagok CIT-értékei 0,05 és 0,23 között találhatóak.

·         A természetes termékek, például a fa, gyapjú, len, parafa égése során keletkező gázok sokkal mérgezőek, mint az EPS és XPS égési gázai. Ez megerősíti az Industrieverband Hartschaum eredményeit.

·        A tesztelt ásványgyapot termékek 0,01 és 0,13 közé eső CIT-értéket mutatott (valamivel alacsonyabbat, mint a cseh eredmények), de ez is az ásványgyapot termékek magasabb kockázatát jelenti.

·        A teszt során az ásványgyapot termékekből fejlődő gáz jelentős mennyiségű izocianátot is tartalmazott, ami nem képezte részét a CIT-számításoknak, viszont komoly kockázatot jelenthet.

A vizsgálati eredményeket a Particles and isocyanates from fire jelentésben tették közzé.

Mi okozhatja azt, hogy a nem éghető minősítésű anyagok mérgező gázokat fejlesztenek? Maga az ásványi szál nyilvánvalóan semmit nem bocsát ki égés során. De a szálas hőszigetelő anyagok kb 4-6%-ban kötőanyagot (műgyantát) és 1-2%-ban hidrofobizáló olajat is tartalmaznak (vagyis mivel tömegük nagyobb, mint az EPS-é, az egyes hőszigetelő termékek szervesanyag tartalma összevethető), és izzás során mindezek az anyagok kiégnek és mérgező füst formában távoznak. Ez a leginkább nem is a homlokzati hőszigetelésnél jelent gondot, mivel nemzetközi statisztikák szerint a halálos tűzesetek zöme konyhában és hálószobában keletkezett, amelyekben a homlokzati hőszigetelés semmilyen szerepet nem játszik. Viszont a válaszfalakban gyakran találunk ásványi szálas szigetelő anyagokat, melyek bár gátolják a tűz terjedését, más, jelentős veszélyeket rejthetnek.