Folyamatosan megtérülő befektetés: a hőszigetelés

Dolgozunk és pénzt keresünk, majd a rövid- és a hosszútávú előnyöket kombinálva, a lehetséges kockázatokat mérlegre téve döntünk, hogy mibe fektessük pénzünket. Az egyik lehetséges megoldás, egy folyamatosan megtérülő befektetés: a hőszigetelés.

… hogy a 21oC-ot is kellemesebbnek érezd!

Otthonunk hőszigetelése után gyakran olyan előnyöket is élvezünk, amelyek nem tudatosulnak bennünk, tulajdonosokban azonnal.

Ami_vekony_nem_hatekonyA gyengén hőszigetelt falak belső felületi hőmérséklete nagyon alacsony, télen rossz esetben a 12-13oC-ot sem haladja meg. Az emberi test hővesztesége viszont függ a környezet hőmérsékletétől: a hőleadás fokozott lesz a nagyon hideg felületek irányában. Ezt mi úgy érezzük, mintha “húznának” az ablakok, falak.

A meleg, belső falak irányában viszont kisebb lesz a hőveszteségünk, és az aszimmetria miatt nem fogjuk magunkat komfortosan érezni (egyik oldalunk megsül, másik oldalunk megfagy),  amin rendszerint plusz fűtéssel igyekszünk javítani.

Ennek köszönhetően természetesen a falak hőmérséklete megemelkedik, de ez a költségeket is jelentősen emeli.

Hőszigetelés után viszont melegebbek lesznek a falak, vagyis javuló komfortérzet mellett is csökken a többlet energia veszteség. Leegyszerűsítve mindez azt jelenti, hogy már a 21oC-ot is kellemesebbnek, melegebbnek érezzük, így nem érzünk késztetést a fűtési hő emelésére.

A polisztirolhabbal készült homlokzati hőszigetelő rendszer így csökkenti a sugárzásos hőveszteséget. A levegőt így elegendő 5-6 oC-al alacsonyabb hőmérsékletre melegíteni, ami további tüzelőanyag megtakarítást jelent.

A rövidtávú előny tehát a kellemes klíma.

Egy befektetésnél persze a pénzügyi kérdések talán nagyobb súllyal esnek latba.

Hogy is van ez a hőszigeteléssel?

Mi 30? Mi mennyi?

Jogos kérdés, hogy egy utólagos hőszigetelés vajon mikor térül meg?

És vajon mikor térül meg egy tetőtérbeépítés? Valószínűleg csak akkor, amikor a házat eladják, hiszen a jelentős lakóterület növekedés miatt jobb áron kaphatunk az ingatlanért. Az értékesítés és a kivitelezés között eltelt években pedig a kényelmesebb lakhatást szolgálja a befektetett összeg.

A helyes választ tehát nem az évek számával mérhető.

A legtöbb építési, felújítási munkánál ez a kérdés fel sem merül.

Mikor is térül meg az épület külső-belső festése, a járólapok kicserélése, a parketta felújítása? Egyik sem energiamegtakarító felújítás, nem fognak a kiadásaink csökkenni, mégis, néha rászánjuk magunkat csak a „jóérzés kedvéért”. A célunk ilyenkor az, hogy esztétikusabb, lakhatóbb lakásban éljünk, és a megtérülést a kellemesebb környezet jelenti.

Számtalan helyes válasz létezik arra, hogy mikor tekinthetjük megtérültnek a hőszigetelést, mit befektetést, attól függően, hogy mit, mikor és hogyan csináltunk. A választ tehát az energiaár várható változásától kezdve a kamatlábakig bezárólag sok tényező befolyásolja.

Ma már érték növelő tényező az, ha a ház kis energiaigényű, gazdaságosan „működtethető”, télen-nyáron jó klímájú lakás. Ezt a többletértéket a lakás eladásakor lehet érvényesíteni, de a beruházás addig is a lakók jobb életkörülményeit is szolgálja.30cm_vastag_szigeteles

Mindezek ellenére az utólagos hőszigetelés nem azonos egy homlokzatfestéssel.

Amennyiben a beruházás részét képezi a fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréje is, akkor ez nemcsak viszi a pénzt, hanem hozza is. A hőszigetelés olyan, mint egy tartósan lekötött bankbetét: hozzá nem tudunk nyúlni – mert a falról már nem vehetjük le a polisztirol táblákat, és nem adhatjuk el -, de tudjuk, hogy a miénk, és a jövőben visszakapjuk és addig is kamatozik. Ez a kamat a hőszigetelés esetében is a bankszámlánkon jelentkezik, csak nem, mint kamatjóváírás, hanem mint ki nem vett betét. Az alacsonyabb energiaigény miatt jelentősen, akár 40-80 százalékkal, lehet csökkenteni a fűtésre fordított összegeket. A korszerű polisztirol habbal az épület minden részén gazdaságosan lehet az utólagos hőszigetelést elvégezni. A hőszigetelésre fordított pénz pedig nem „vész el”, az megmarad az a tulajdonos birtokában. A jelenlegi banki kamatok mellet pedig egyenesen nincs jobb középtávú befektetés, mint a hőszigetelés.

…98% levegővel a jövőnkért!

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem a környezeti veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező. A hatékony hőszigetelés által megtakaríthatott fűtési energia egyszersmind kevesebb fosszilis energiahordozó elégetését is jelenti, így a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás is kisebb lesz. Így a hőszigetelés méretezése, a használt anyagok kiválasztása, a beépítés módja mind olyan kérdések, melyek hatással vannak környezetünkre.

A polisztirol eredendő nyersanyaga a szerves kőolaj. Viszont a késztermék térfogatának mindössze 2 %-a ténylegesen polisztirol, a maradék 98 %-a levegő, tehát az alapanyag felhasználás viszonylag kicsi és hulladékmentes. A korszerű polisztirol anyagok alkalmazása tehát sokféleképpen játszik közre a környezet védelmében. Környezettudatos mérnöki tevékenységgel, hatékony, gazdaságos méretezéssel sokat tehetünk a légszennyezés, az energiapazarlás, a Föld ózonpajzsának további pusztulása ellen.

Épületeink hőszigetelésének hosszú távú előnyeként jelentkezik, hogy segít megőrizni környezetünket a következő generációk számára.

 


Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?

 Ha Ön nézte már hitetlenkedve a téli gázszámláját, akkor sejtheti, hogy házának hőszigetelése nem kielégítő. Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt túl szigorú követelményeket, de az épületek többsége azonban még ezeknek sem felel meg. A szabályozás viszont 2020. után jelentősen megszigorodik, érdemes erre felkészülni: érdemes szigetelni az épületeket, és ezalatt legtöbbször a homlokzat hőszigetelését értjük.

És ha mindezt eldöntöttük, akkor jön a nagy kérdés:

Milyen vastag legyen a homlokzati hőszigetelő lemez, vagyis: mennyire szigeteljen a fal?

Először jöjjön egy kis műszaki áttekintés:

szigetelesA hőszigetelő-képesség mértéke (U, W/m2K)

Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a hőmérsékletkülönbség. Ha falunk „U értéke”, azaz a hőátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m2K – ami egy B30-as falazatnak felel meg -, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hősugárzót” a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk. Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hősugárzó” egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról!

Mennyivel drágább a kétszer hatékonyabb hőszigetelés?

Ahhoz, hogy a költségekre hozzávetőleges képet kapjunk, egyszerűsíteni kell a feladatot. Vegyünk egy átlagos méretű, 150 m2 külső falfelület házat. A járulékos költségekkel (pl. ablakkáva kialakítás, ereszcsatorna áthelyezése, elektromos szerelvények átépítése) a nagyfokú változatosság miatt ne számoljunk. Ma Magyarországon az átlagos hőszigetelési vastagság 10 cm körül jár, így hasonlítsuk ezt össze egy, már a szabványoknak megfelelő 20 cm vastag fehér polisztirolhabos szigeteléssel:

Várható költség (ÁFA nélkül) 10 cm hőszigeteléssel 20 cm polisztirol szigeteléssel
Anyag költség 350 000 Ft 530 000 Ft
Munkadíj 450 000 Ft 450 000 Ft
Állványozás 150 000 Ft 150 000 Ft
Összesen 950 000 Ft 1 130 000 Ft

Összegezve, azt láthatjuk, hogy megfelelő vastagságú polisztirol hőszigetelés beépítésével a költség 20 %-al sem nőtt, miközben a hőszigetelés kétszer olyan hatékony lett. Ekkor egy négyzetméter falfelületen mindössze 1,8 m3 gáz energiáját veszítjük el, ami 88% megtakarítást jelent!