Hőszigetelés most és holnap!

Életünk minden területét bonyolult szabályok és törvények keretei között éljük. Nincs ez másként az épületek szigetelése esetén sem.

Aki mostanában kezd építkezésbe, vagy az elkövetkező 3-4 évben gondolkodik energetikai célú felújításban, annak azokkal a szabályokkal már most tisztában kell lennie, amelyekkel néhány év múlva a beruházás végén szembesül majd.

Mindez a kellemetlenségek és főleg a plusz költségek elkerülése miatt saját érdekünk.

Nézzük mi a lényeg!

P8300080_2

Nem elég egyszer utánaolvasni…!

Aki tehát az elkövetkező 3-4 évben építkezik, felújítást tervez, és mindezzel célja többek között csökkenteni rezsiköltségét, annak folyamatosan tájékozódnia kell, mert az épületek energiafogyasztásával kapcsolatos előírások, törvények folyamatosan változnak. Mindebben a szigetelésnek egyre fontosabb szerep jut.
Régen gyakorlatilag csak állagvédelmi okokból hőszigeteltünk, például hogy ne fagyjon szét az épület, majd az egymást követő olajválságok miatt kezdtünk hatékonyabban szigetelni. Később környezetvédelmi szempontok miatt vált ez fontossá, hisz az a legtisztább energia, amit nem használunk fel. Manapság az ellátás biztonsága az új, és fontos szempont, hiszen Európa energiahordozóinak 60-70 %-át importálja, míg a gázimport ennél is több, közel 80 %. Nagyon fontos tehát, hogy ne legyünk kiszolgáltatva az energiát előállító, politikailag meglehetősen labilis országoknak.






Bonyolultnak tűnik, de tudnunk kell róla…

Mindezek mellett illetve ennek következményeként az Európa Parlament és Tanács az Unió építési szektorában rejlő, 28 százalékra becsült energia-megtakarítási lehetőség kiaknázására, az Unió összes energiafogyasztásának 11 százalékos csökkentésére törekszik. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott direktívák egyik fontos eleme az a célkitűzés, mely szerint 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.  A hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek már 2018. december 31. után teljesíteniük kell ugyanezeket a követelményeket.

A MEPS oldalán találhat még további hasznos információkat minderről

http://www.meps.hu/hol-tart-a-kozel-nulla-kovetelmenyszint-bevezetese/

Az egyre szigorodó előírások tengerében nehéz eligazodni, ezért megpróbáljuk áttekinteni, és érthetővé tenni.

Először a folyamatot.
 

hoszigetelesAz első modell…

Kezdjük az alapoktól, az épületenergetikát szabályozó 7/2006 TNM rendelettől.

Ezt nevezhetjük a régi határérték modelljének, amely három szempontot állított fel: az egyes szerkezetek energetikai minőségét, a teljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül az épület – beleértve a hőtermelő berendezéseket is – egészének energiaigényét kell korlátok közé szorítani. Egy új épület esetében mind a három szempontnak meg is kell felelni.

A második modell…

Mint ismert, 2015 január 1-jétől az épületenergetikai célú támogatást igénybe vevő új építések és felújítások során már a fokozottan energiatakarékos, úgynevezett költséghatékony modell szerint kell szigetelni, míg a támogatást igénybe nem vevő beruházások esetékben ez csak 2018-tól lép életbe.

Ha ezt hőszigetelési vastagságra fordítjuk el, úgy annak mindkét esetben minimálisan 13 cm vastagnak kell lennie, de a hatékonyabb, modernebb grafitos szigetelés sem lehet vékonyabb 10 cm-nél.
 

A harmadik modell: 2020. után… de már most ez alapján kell dönteni!

Messzinek tűnik? De nem egy építkezés esetén…

A szabályozás harmadik modellje ugyanis hamarabb a nyakunkon lesz, mintsem gondoljuk, és itt kell igazán annak figyelnie, aki mostanában vág építkezésbe.

Eddig ugyanis az épület energetikai megfelelőségét korábban az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedély, amely ennek megfelelt. Ez igaz a régi határértékek modelljére és érvényes a költséghatékony modell esetében is.

Más a helyzet viszont a közel nulla modell esetében, az új szabályozás szerint a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített házat. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről áttérünk a kimeneti ellenőrzésre.

Ez a harmadik modell sem egyszerre fog vonatkozni minden épületre, hanem időben eltolva lép hatályba. Van tehát két modellünk és 4 időpontunk, de ezek más-más épületre vonatkoznak.
 
30 cm hoszigetelesKezdjük a magánépíttetőknél!

Nézzük a magánépíttetőket leginkább érintő esetet, amikor magántulajdonú, támogatás nélküli épületről beszélünk. Ekkor 2018-ig a régi modell szerint lehet építési engedélyt kérni, utána pedig a költséghatékony modellnek kell megfelelni az engedély fázisában. 2021 január 1-jétől viszont a használatba vételi engedélyt már csak a közel nulla szintet elérő épület kaphatja meg. Ha tehát valaki 2017-ben még a régi modell szerint tervezi házát, megkapja az építési engedélyt. Ha viszont az építkezés elhúzódik, és csak 2021-ben kérné meg rá a használatba vételi engedélyt, úgy azt nem fogja megkapni.

És nem is tudja teljesíteni, hiszen közel felére kellene leszorítani az energiaigényt, az egyéb rafinált trükkökről (megújuló energia használata) nem is beszélve.

Jobban teszi mindenki tehát, ha már most a harmadik modell szerint tervezteti az épületét – amúgyis így lehet csak hatékony házakat létrehoznunk.

  

Közösségi épületek

Még csúnyább a kép a közösségi tulajdonban levő épületek esetében. Itt ugyanis – ha nem kap támogatást a projekt – ugyancsak 2018-ig a régi modell szerint tervezett épületek megkapják az építési engedélyt, majd 2019-től a közel nulla modell kimeneti szabályozása lép érvénybe – és nem kap használatba vételi engedélyt. Ezért érdemes már most a javasolt hőszigetelési vastagságokat alkalmazni, előretekintően szigetelni, hogy ne érjenek meglepetések a tervezett költözés előtt.

… még részletesebben

A törvény természetesen ennél sokkal bonyolultabb, többször módosították, de aki szeretne ennél mélyebbre ásni, ezeken a linkeken megteheti.

Eredeti törvényt itt tudja elolvasni

Első módosítás: itt olvasható

Második módosítás: itt olvasható

Harmadik módosítás: itt olvasható