A befektetések megtérülését a pénzpiacon rövid-, közép- és hosszú távon szokás vizsgálni. Nincs ez másképp a hőszigeteléssel sem: a szó szerint pénztárcát érintő rövid távú gazdasági hatások vizsgálata előtt azonban nézzünk egy manapság egyre fontosabbá váló, hosszú távú tényezőt. Elemzések szerint egy 400 légköbméterű, átlagos ház hőszigeteléséhez felhasznált EPS hőszigetelő anyag gyártásához, az alapanyagok és a gyártástechnológia igényeit is beleszámolva, 670 liter nyersolaj szükséges. 50 év múlva ez az épület a hőveszteség csökkenése révén 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. A beépített nyersanyag tehát lényegében egyetlen fűtési szezon alatt megtérül. Tény és való, hogy a bolygónak tett „adomány” pénzben nehezen kifejezhető, ezért most lássuk a rövid- és középtávú érveket!
Abban talán mindenki egyetért, hogy a nem megfelelő hőszigetelésnek rövid és hosszú távon egyaránt kellemetlen következményei vannak: az otthoni komfortosság hiánya, a nem kielégítő minőségű belső klíma (hőhidak miatt kialakuló penész, túlmelegedés nyáron) miatt kialakuló betegségek, a magas rezsiköltségek, és végül, de nem utolsó sorban a környezeti terhelés, amit a fokozott hűtés vagy fűtés jelent. A hőszigetelés megnyugtató módon való megoldása tehát már a kellemetlenségek kiküszöbölésével is számos pozitív hozadékkal kecsegtet. Arról nem is beszélve, hogy az épületenergetikai szabályozás a folyamatos szigorítása miatt az alapos hőszigetelés egyre inkább elvárás lesz, nemcsak az új, hanem a használt lakások értékesítésekor egyaránt.
A hőszigetelés kivitelezése azonban óhatatlanul olyan beruházás, ami túlmutat az egyszerű esztétikai célzatú felújítási munkálatokon. Aki ilyen beruházásba fog, az a befektetés összegének latolgatása során szinte mindig számításba veszi annak megtérülési idejét is. Érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné a pénzéért, viszont érdekes, hogy egy fürdőszoba felújítása, tisztasági festés, de még tetőfelújítás esetén sem készülnek ilyen házi vagy annál szakszerűbb számítások a megtérülési idő kapcsán. Ez a hőszigetelésről való döntés érdekes velejárója, de hát ezt fogadjuk is el tényként.
Akkor nézzük a gazdasági számítások alapjai! Egy hőszigetelés pénzügyi vonzatait elsősorban az határozza meg, hogy milyen hőszigetelő anyag, s vele milyen hőszigetelő rendszer mellett tesszük le a voksunkat.
Mi tesz egy hőszigetelő anyagot költséghatékonnyá?
Rögtön az elején sietünk leszögezni: nem elsősorban a hőszigetelő anyag ára biztosítja a költséghatékonyságot! A költségekbe be fog ugyanis épülni a szállítás, az állványozás, a munkadíj, a hőszigetelő rendszer teljessé tételéhez szükséges anyagok – ragasztó, vakolat, üvegszövet – ára. Ezek a költségek változnak aszerint, hogy milyen hőszigetelő anyagot választ az ingatlantulajdonos: a szigetelés súlya, csomagolása például befolyásolhatja a szállítás díját, a kezelhetősége a munkadíjat – ez utóbbi függ attól, hogy mennyire könnyű mozgatni, méretre vágni, igényel-e biztonsági intézkedéseket, védőruhát, fóliázást, speciális szerszámokat vagy szaktudást a hőszigetelő anyag felhelyezése. A befektetést tovább árnyalják olyan tényezők, mint a megvalósítást követő beválás, az amortizáció, a lakás értékének növekedése, a rezsiköltségeken keresztüli megtérülés, valamint természetesen a környezetre gyakorolt hosszabb távú hatás.
Visszahozza az árát
Felmerül tehát a kérdés, hogy ugyanolyan hőszigetelési hatékonyság mellett melyik hőszigetelő anyagból készült rendszerbe való beruházás éri meg „pénzügyileg” a leginkább. Erre a kérdésre a válasz viszonylag egyszerű: az, amelyik a leggyorsabban visszahozza az árát, és aminek a hatása karbantartás nélkül is hosszú ideig szavatolt! Ha ugyanazt a hőszigetelési hatékonyságot az egyik hőszigetelő anyag feleannyi költséggel tudja biztosítani, akkor ez a költség feleannyi időn belül térül meg. Ebből a szempontból az expandált polisztirol keményhab táblás hőszigetelő anyagok (EPS) bizonyulnak a legjobb választásnak: alacsony árukhoz könnyű szállíthatóság és kezelés párosul, ráadásul a hőszigetelési rendszer többi eleme is kifejezetten olcsó (más rendszerekhez képest 30-50% is lehet az árbeli eltérés). A hőszigetelési rendszer kialakítása során a keményhab táblákat a mesteremberek különösebb biztonsági óvintézkedések és speciális szerszámok nélkül formázhatják és kezelhetik – szemben például a szálas hőszigetelő anyagokkal, amelyeknek a levegőbe kerülő szálai irritálhatják a bőrt és a légutakat, vagy a szórt, befújt szigeteléssel, amelyhez egyedi felszerelés szükséges. Az egyszerűség, könnyű és veszélytelen kezelés esetén márpedig nem kell a magasabb munkadíjakkal számolni a speciális okokra való hivatkozással. Utóbbi pedig nem elhanyagolható tétele is lehet az össz-költségvetésnek! De meg is fordíthatjuk a számolás menetét: adott költségkeretből akár 30%-al hatékonyabban is szigetelhetünk, ha polisztirol hőszigetelést alkalmazunk.
Az igazi rezsicsökkentés
A legrövidebb távú megtérülés bizonyára nem okoz meglepetést: amint elkészül a fejlettebb, korszerű hőszigetelési rendszer, növekszik a lakásban élők komfortérzete. A hőhidak megszűnésével javuló belső klíma szinte azonnal elkezdi éreztetni jótékony hatását, s ez a lakók jobb egészségügyi állapotán érhető tetten.
A falak hővesztesége hatékony hőszigetelés mellett fűtési idényben jelentősen csökken, így télen sem érezzük őket hidegnek – ez magasan jobb hőérzetet eredményez, ezáltal a benti levegőt elegendő lesz a korábbihoz képest 5-6 oC-kal alacsonyabb hőmérsékletre melegíteni.
Ennek egyenes folyományaként már az első hónapban csökkenni fognak a hűtési-fűtési költségek: a szabványoknak megfelelő (ez B30-as fal esetén fehér polisztirol hőszigetelő anyagból 16 cm vastagságot jelent) hőszigeteléssel akár 40-50 % is lefaragható az ilyen irányú kiadásokból. Ezzel a költségcsökkenéssel – amivel át is léptünk a középtávú megtérülés területére – érezhető módon máris elkezdett kamatozni a befektetett összeg! Van azonban még egy szempont, amivel a minőségi hőszigetelés rövid távon is rögtön megtérülővé válik: a lakáspiacon a kedvezőbb energetikai besorolású lakások 10-15%-kal többet érnek, a birtokunkban lévő ingatlanvagyon tehát azonnali értéknövekedésen megy keresztül. A szakszerűen, rendszerben megvalósított, hatékony hőszigetelés frissen kivitelezve is ugyanannyit ér, mint évtizedek után, így az értéknövekedés tartós marad.
Környezet- és emberbarát ingatlanfejlesztés
És most lássuk a hosszú távú kamatozást: a hatékony hőszigeteléssel nemcsak a saját, de a következő generáció kényelméről és egészségéről is gondoskodunk, ráadásul nemcsak egyéni, hanem globális szinten is! Minden, nem megújuló energiaforrásból származó energia, amit az épületen megspóroltunk a hőszigeteléssel, a bolygó, és vele utódaink javát szolgálja, amit rövid elemzésünk elején számszerűen is összefoglaltunk.