Nem rakhatsz tüzet polisztirol hasábokból

Az EPS és a tűzbiztonság

 

A polisztirol hőszigetelés éghetősége és tűzterjedésben betöltött szerepe körül – nem annyira a szakértők, mint a közösségi oldalak fotelharcosai között – újra meg újra fellángol a vita. A vádak komolyak: a homlokzati hőszigetelésként alkalmazott polisztirol miatt máglyaként éghet el a ház, a homlokzati hőszigetelésen keresztül felfut a tűz a falon, és az égés során még mérgező gázok is kerülnek a levegőbe. Tényleg ilyen veszélyes lenne a legszélesebb körben alkalmazott szigetelőanyag? Lássuk, mi az igazság!

Égéskor kevesebb szénmonoxidot termel, mint a fa

Ez meglepően hangzik, de az állítás igazát vizsgálatok támasztják alá. Ami ugyanis az égés közbeni, egészségre káros gázok felszabadulását illeti, arra egészen konkrét adatok állnak rendelkezésre: EPS által 300 °C hőmérséklet mellett fejlesztett füstgáz 10 ppm szén-monoxidot tartalmaz (ppm = parts per milliom, vagyis egy millió részecskében hány részecske van az érintett anyagból). Ugyanez az érték a fenyőfánál 400, parafánál 1000, fagyapotnál pedig 14.000 ppm szén-monoxid. Magasabb hőmérsékletnél ezek az értékek emelkednek, de az EPS még 600 °C fokon is kevesebb szén-monoxidot termel, mint a fa: az EPS 1000 ppm értékével szemben a fenyőfa 15.000, a parafa 29.000, míg a fagyapot 69.000 ppm szén-monoxidot termel.

A forgalomban lévő EPS hőszigetelő anyagok természetesen rendelkeznek a tűzzel szembeni viselkedésüket vizsgáló kísérletek eredményeivel. Ezek alapján, amennyiben a kivitelezés szabályait betartjuk, a hőszigetelt épület nem veszélyesebb, mint bármely más szigetelőanyag esetében. (Az EPS hőszigetelő lapok hatályos tűzvédelmi besorolásuk szerint „E” kategóriába tartoznak, tűzzel szembeni viselkedésüket az ÉMI Nonprofit Kft. Tűzvédelmi Laboratóriuma is vizsgálta, és az eredmények azt mutatják, a tűzterjedés szempontjából a polisztirol hőszigetelő rendszerek biztonságosak.)

 

infografika_eges_meps

Nem csomagolod a házad csomagoló anyagba

A hőszigetelésre használt anyag és az élet számos területén használt polisztirol között ég és föld a különbség. A hétköznapokban polisztirolból készült ételhordót, hűtőládát, csomagolást, eldobható tányért és poharat, sőt, méhkaptárt is találunk. Ezek a tárgyak nem estek át tűzvédelmi kezelésen, minek is estek volna – és nagyon fontos különbség ez a napi életben és a hőszigetelésként használt polisztirol táblák között. Próbáljunk meg egy csikket vagy egy parázsló pálcát elnyomni rajtuk! A parázs lyukat olvaszt ugyan a polisztirolon, de nem gyújtja fel azt. A közvetlen tűznek kitett polisztirol sem viselkedik sokkal másképp: amíg tűzhatás éri, addig reagál rá, ez mutatkozik meg az olvadásban.

Ahhoz, hogy a polisztirol tűzzel szembeni viselkedését megértsük, vessünk egy pillantást a szerkezetére: a polisztirol egymással szorosan összetapadó buborékokból áll, így az anyag 98% levegő és 2% szárazanyag. Emiatt is olyan kicsi a súlya, és pontosan a minimális szárazanyag-tartalom teszi lehetővé, hogy tűz hatására kevés égésgázt fejlesszen!

Polisztirol hőszigetelés tűzközelben

A laikusok többsége nem tud róla, hiszen kívülről nem látszik, de a hőszigetelésre használt polisztirolt a biztonság érdekében a gyártás során égéskésleltetővel is ellátják – már csak azért is, mert a magyar tűzvédelmi követelmények (OTSZ) és európai termékszabványok ezt kötelezően előírják. Ennek az „életvédelmi” szerepe, hogy tűz hatására először ez anyag ég ki belőle, s közben valamelyest el is fojtja a tüzet, ezáltal elkerülhető a tűz terjedését lehetővé tevő láncreakció.

Az égéskésleltetőn kívül más tényezők is gondoskodnak a polisztirollal hőszigetelt házban lakók biztonságáról: a legfontosabb, hogy a hőszigetelés nemcsak hőszigetelő anyagból áll, hanem rendszerként valósítják meg – a hőszigetelő lapokon kívül ennek a rendszernek a része a homlokzaton a megfelelően alkalmazott ragasztóanyagok, dübelek, indítósínek, a lapokra applikált üvegszöveg, valamint az egész rendszert lezáró vakolat. A tűznek tehát ahhoz, hogy eljusson a polisztirolig, még a vakolatrétegen, a nyílászárók körül alkalmazott kérgesített ragasztón is át kellene törnie. Ez jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszernél nem fordulhat elő! Minden ellenkező híresztelés ellenére nem véletlen, hogy a tűzoltóság egyetlen olyan esetet sem tart nyilván, amikor a polisztirol magú ragasztott homlokzati hőszigetelésen keresztül történt volna a tűz terjedése. A polisztirol hőszigetelés nem feltétlenül marad sértetlen a tűzeset után, mert a vakolat alatt a magas hő hatására roncsolódhat az anyag szerkezete, így a tűz által sújtott területen – mint ahogy más hőszigetelő anyagokkal is tennénk – mindenképpen cserélni kell.

Összegezve a fentieket, a polisztirol hőszigetelési rendszerek – amennyiben a kivitelező szabványok szerint gyártott, megbízható gyártótól származó hőszigetelő anyagot használt, és azt az előírásoknak megfelelően alkalmazta – nem tűzveszélyesebbek más hőszigetelő rendszereknél, és az égés során felszabaduló mérgező gázok veszélyforrásait is máshol kell keresni.

***

polisztirol_gyongy02

Bár a gyártók folyamatosan vizsgálják az ÉMI szentendrei laboratóriumában az expandált polisztirolhab hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi tulajdonságait, a MEPS saját vizsgálatot is lebonyolított. A kísérlet során a 2021. január elsejétől érvényes épületenergetikai szabályozásnak megfelelő, 30 cm vastag grafit adalékos EPS került a falra. A vizsgálati tűzhatást az előírás szerinti légszáraz, 650 kg tömegű fenyőfa máglya elégetése adta, a gyors gyújtást 10 kg dízelolaj biztosította. A háromnegyed órás vizsgálat során a hőszigetelő rendszerek a várakozásnak megfelelően jól vizsgáztak, és elérték a maximális, 45 perces határértéket. A nagy vastagságú, hatékony EPS hőszigetelések tehát ugyanolyan biztonságosak, mint a régi megoldások.

A vizsgálat videón: https://youtu.be/DDpu5SSzUMg