Új határidő a „közel nullára”: 2022. június 30.
A 2022. június 30-ra tolódott a lakóépületekre vonatkozó épületenergetikai szabályozás hatályba lépésének határideje. Ez minden olyan építkezést érint, aminek a kulcsátadása ezután a dátum után várható! Tehát a már folyamatban lévő építkezések jelentős részben érintettek az újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben.
A szigorúbb szabályok hátterében az Európai Unió részben környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási lépései állnak, amelynek célja, hogy 11 százalékkal csökkentse az energiafogyasztást. A törekvés legfontosabb eleme, hogy 2022. június 30-tól valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.
A 2015-ben és 2021 között érvényes szabályok mintegy felkészülésként szolgáltak az idén már mindenképpen életbe lépő, szigorúbb előírások előtt. Az eddig érvényes un. költséghatékony modellről tehát idén kell áttérni az un. közel zéró energiafelhasználású modellre. Csakhogy a két modell alapvetése között van egy nagyon lényeges különbség: míg az elsőnél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második esetében az energetikai megfeleltetést a kész házra vonatkoztatják, és a használatba vételi engedély kiadásakor ellenőrzik.
A kettő keresztmetszetében pedig ott vannak azok az építkezések, melyeknek elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok meglétét, de kulcsátadáskor a használatba vételi engedély megszerzéséhez már a jóval szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük. Így tehát érdemes minden, az elmúlt években megkezdett építkezés estén megvizsgálni a megfelelőséget a befejezés előtt.
Az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is érvényesíteni kell, bár a szabályozás ez esetben megengedőbb. Míg kismértékű – a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő – felújítás során csak a felújítandó részre kell koncentrálni, addig a nagyobb felületet (például a homlokzatot) érintő felújításoknál már jóval összetettebb a szabályozás.
Ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, azaz az épület megfeleljen a közel nulla energiafelhasználásanka, mindenképpen gazdaságos és korszerű hőszigetelésben kell gondolkodni, és azok vastagságát is meg kell vizsgálni. Az elmúlt években járatos 10-12 cm helyett, anyagtól és a felhasználási területtől függően a 16-22 cm vastagságú polisztirol hőszigetelésben szükséges és érdemes gondolkodni. Jóllehet nem csupán ebben áll egy egészséges lakóklímáú épület előnye, de a vastagabb (16-22 cm), hatékonyabb hőszigetelés már az első hónaptól elkezd megtérülni az alacsonyabb fűtésszámla és a kevesebb légkondicionálási költség révén. Ha globálisan nézzük – és felelősségteljesen gondolkodók számára ez sem mellékes – csökken a környezetet is terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz hasznos kiindulópontot jelent a Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol (EPS) hőszigetelésről.
